"A jóga ősi filozófiai és életviteli rendszer, amely olyan módszereket foglal magába, amelyekkel az egész személyiséget fejlesztjük; a fizikai, az energetikai, az elmebeli, az érzelmi, a bölcsességbeli és a lelki képességeket, az erkölcsiséget, a kapcsolatokat, valamint spirituális valóságunk felismerését."

Paramahamsa Nirandzsanánanda Szaraszvatí

Bővebben:

A jóga a helyes életmód tudománya, ezért szükséges mindennapi életünkbe beépíteni. Az emberi létezés, a személyiség minden aspektusára hat: a fizikaitól, a mentálison és az érzelmi jellegen át, egészen a spirituális szemléletig.

A jóga szó "egyesülést" vagy "egységet" jelent. A szanszkrit "judzs" szóból ered, melynek jelentése "csatlakozni". Ez az egyesülés vagy csatlakozás szellemi értelemben az egyéni tudat és az univerzális tudat egyesüléseként magyarázható. Hétköznapi nyelven a jóga a test, a tudat, és az érzelmek egyensúlyba hozatalát, azok harmonikus összhangját jelenti. A testi és a szellemi tevékenységeknek ez az összhangja az ászana, a pránájáma, a mudrá, a bandha, a satkarma és a meditációs gyakorlatok végrehajtásán keresztül teremthető meg.

A jóga tudománya az emberi személyiség legkülső megjelenési formája, a fizikai testen való munkával kezdődik, ami a legtöbbünk számára kézzelfogható és hétköznapi. Amikor fizikai síkon egyensúlyhiány lép fel, a szervek, az izmok és az idegek működése nem harmonikus, ellenkezőleg azok mintegy egymás ellen hatnak.

Például, ha a belső elválasztású mirigyek - az endokrin rendszer - működése rendszertelenné válik, az idegrendszer hatékonyságának mértéke olyan szintre csökkenhet, hogy a rendellenesség a fizikai testben betegség képében jelenik meg. A jóga célja, hogy a különböző testi funkciókat olyan tökéletes koordinációba hozza, hogy azok működésükkel az egész test jólétét, harmóniáját teremtsék meg.

A fizikai test megismerése után a jóga a mentális és az érzelmi síkra lép. A mindennapi élet stresszhelyzeteinek és kölcsönhatásainak következtében sokan szenvednek fóbiáktól, neurózisoktól. A jóga nem az élet nehézségei ellen kínál gyógyírt, hanem megtanít bennünket arra, hogyan birkózzunk meg azokkal.

A jóga gyakorlatain keresztül kifejlődik a tudatosság az érzelmi, a gondolati és a fizikai síkok összefüggését illetően, azaz megismerjük, hogyan hat a valamelyikben fellépő zavar a többire. Ez a tudatosság fokozatosan létezésünk más, finomabb területeinek megértéséhez vezet.

Paramahamsza Satyananda Szaraszvatí: Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha

A jóga hatásai

A jóga gyakorlása sokféle hatást fejt ki a testre és a tudatra egyaránt. Fizikai szinten a mai korra jellemző számos betegség negatív hatásait enyhíti. Így sikerrel alkalmazható magas vérnyomás, cukorbetegség, asztma és más légzőrendszeri problémák, alvászavar, emésztőrendszeri rendellenességek, hát- és gerinc problémák, valamint depresszió és migrén esetén.

Magasabb szinten a jóga önmagunk, a személyiségünk megismerésének az útja. Ez az út a fizikai test megismerésével kezdődik. Felfedezzük testünket, megismerjük fizikai határainkat és képességeinket. Azután a rendszeres gyakorlás hatására egyre inkább képessé válunk a világ külső megjelenési formái mögé látni. Ez a befelé fordulás folyamata, amelyben megismerjük gondolatainkat, vágyainkat, félelmeinket, érzéseinket, vagyis a személyiség mentális és a lelki területeit.

Megismerjük gyengéinket, erősségeinket, eközben személyiségünk és az önmagunkról alkotott kép folyamatos változáson megy keresztül. Végül eljutunk a spiritualitásig, ami a fizikai, a mentális és a lelki síkok mellett szintén az emberi létezés egyik összetevője. A jóga célja, hogy e területek mindegyikét kibontakoztassa úgy, hogy működésük és egymásra hatásuk teljes összhangban legyenek.

Swami Sivananda Saraswati a jóga lényegét így fogalmazta meg:

"A jóga harmóniát és integrációt jelent a fej, a szív és a kéz tevékenységei között".

Lap tetejére

2006 (C) Copyright by Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány