A jóga különböző útjainak alább található leírása korántsem teljes, ezért azt javasoljuk, hogy az ezekről szóló tanításokat hozzáértő mesterektől ismerjék meg.

Gjána jóga

A Gjána jóga az intellektuális tudás gyakorlati bölcsességgé való átalakításának folyamata. A humán tanítás felfedezése a természettel és a világegyetemmel való összefüggéseiben. A hagyomány szerint a Gjána jóga a belülről eredő tudás, és a legmagasabb meditatív állapot elérésének módszere.

A gjána szó "tudást" jelent, de a jógával való összefüggésben a meditatív tudatosság folyamatát jelenti, amely megvilágosodott bölcsességhez vezet. Ez nem egy módszer, amelyben a belsőnkből fakadó kérdésekre ésszerű magyarázatot keresünk, inkább a meditáció része, amely az önvalóra irányuló kutatáshoz és annak megismeréséhez vezet.

E témában az alábbi könyveket ajánljuk:

Yoga Darshan, Yoga Sadhana Panorama sorozat, Prashnopanishad, Nirvanopanishad.

Bhakti jóga

A Bhakti jóga az érzések és az érzelmek vezetésének útja, amely eszköz, hogy felismerjük a minden emberi lényben rejlő transzcendens és isteni természetet. Sokan jellemzik az Isten iránti odaadás és a vallásos áhitat jógájaként, amivel vallásos színezet keltenek, jóllehet a Bhakti Jógán keresztül lehetséges az élet harmóniájának és egységének megismérése.

A Bhakti Yoga Sagar sorozat könyvei tisztán, érthetően és tömören írják le az isteni természet megtapasztalásának folyamatát.

Karma jóga

A Karma jóga olyan rendszer, amely fejleszti az ellenálló képességet cselekedeteink önmagunkra visszaható és negatív összetevői ellen. A cselekedeteinkben való tudatosság elvezet bennünket ahhoz a képességhez, hogy irányítsuk a vágyak, ambíciók, egó és más személyiségi komplexumok formájában megjelenő mentális gondolattársítást.

A Karma jóga célja, hogy megszabaduljunk a karma kötelékétől, amely korlátozza, keretek közé szorítja és akadályozza az élet dinamikus, kreatív, alkotó jellegű kifejeződését.

A Bhagavad Gítában Sri Krisna hangsúlyozza a cselekvés szükségességét, mint az emberivé és emberségessé válásnak, és az isteni kegyelem elnyerésének eszközét.

A Karma jóga nem pusztán gyakorlat, hanem szádhana , vagyis spirituális, szellemi gyakorlat. A Karma jóga állapota a széva, a cselekedeteinkben való önzetlen hozzáállás gyakorlásával érhető el, ami hozzáértő szellemi tanító vezetésével lehetséges.

A Karma jóga koncepciójáról a Karma Sannyasa című könyvben, A Gíta tizennyolc Jógája címűben, Paramahamsa Satyananda Saraswati Teachings című sorozatában, valamint a Yoga Sadhana Panorama sorozatban olvashatunk.

Hatha jóga

A Hatha jóga kifejezést általában az ászanák, a fizikai tartások leírásaként használják. A "ha" szótag a fizikai testet irányító pránikus, vagy életenergiára utal, a "tha" szótag a csittára, vagy mentális energiára, vagyis a Hatha jóga az életünket irányító két energia ébredésének katalizátora. Még pontosabban a Hatha Jógában leírt gyakorlatok harmonizálják és tisztítják a test rendszereit, összpontosítják a tudatot felkészítve bennünket a haladóbb csakra és kundaliní gyakorlatok végzésére.

A Hatha jóga része a satkarma , a hat fizikai és mentális tisztító gyakorlat, a mudrák és a bandhák, a lelki-élettani energiaoldó gyakorlatok, valamint különböző energiaébresztő gyakorlatok. Az emberi személyiség egyre kifinomultabb szinteken való hangolása vezet a magasabb szintű tudatossághoz és a meditációhoz.

A Hatha Jógáról számos klasszikus szövegben olvashatunk, többek között a Hatha jóga Pradípikában és a Gherand Samhitában.

Rádzsa jóga

A Rádzsa jóga alatt általában azt a jóga rendszert értjük, amelyet a bölcs Patándzsali írt le a jóga Szútrák című művében. Ebben az ősi szövegben Patándzsali a jóga nyolc szakaszát definiálja, melyet összefoglaló néven Rádzsa jógaként ismerünk.

A Rádzsa jóga egy átfogó, minden részletre kiterjedő rendszer, amely az emberi viselkedés és a személyiség fejlődésével, finomításával foglalkozik a Jama, önkorlátozó és a Nijama, fegyelmi gyakorlatok segítségével. A fizikai egészség megvalósításával, és az életerő elnyerésének módjaival az Ászanákon, a fizikai pózokon, és a Pránájámán, a légzőgyakorlatokon keresztül. A mentális és az érzelimi jellegű konfliktusok kezelésével, a tudatosság és a koncentráció fejlesztésével a Pratjáhára, vagyis az érzékszervek visszahívásának és a Dháraná, azaz a koncentráció gyakorlatain keresztül. A tudatosság kreatív aspektusának fejlesztésével a transzcendentális tudat elérésért a Dhjána, meditáció, és a Szamádhi, vagyis az egyetemes azonosságban való elmerülés megvalósításán keresztül.

A Rádzsa jóga rendszerének részletes magyarázata megtalálható Paramahamsa Satyananda Saraswati: Four Chapters on Freedom című könyvében.

Krijá jóga

A Krijá jóga titkos tanításának és gyakorlatainak - ahogy azt a jóga és Tantra Sastrákban eredetileg leírták - továbbadása, terjesztése Paramahamsa Satyananda Saraswati nevéhez fűződik.

Mindössze két világszerte elismert Krijá jóga rendszer alapján tanítják a krijákat. Az egyik a Satyananda rendszer, a másik Paramahamsza Jógánanda rendszere.

A krijá szó "tevékenységet" vagy "mozdulatot" jelent, ami a tudat tevékenységeire vagy mozdulataira utal. A krijá azokra a gyakorlati jellegu vagy előkészítő gyakorlatokra is utal, amelyek a teljes egyesüléshez, vagyis a gyakorlat végcéljához vezetnek.

A Krijá jóga nem fékezi meg a tudat változásait, hullámzásait, hanem szándékosan tudati aktivitást hoz létre, ily módon harmonizálja és kivirágoztatja valamennyi bennünk rejlő képességet, lehetőséget.

A Krijá jóga eredete az ősi időkre nyúlik vissza, és a módszer az idők folyamán fejlődött ki gyakorlás és tapasztalat alapján. A teljes Krijá jóga mintegy 70 krijából áll, amelyből általánosan mindössze 20 ismert. Jelenleg a leghitelesebb Krijá Jógáról szóló hatalmas mu a Systematic Course in the Ancient Tantric Techniques of Yoga & Kriya című nagy könyv, és a hozzá tartozó kézikönyv, a Kundalini Tantra .

Lap tetejére