Main

Élő jóga Swami Niranjannal

Bevezetés az Élő Jóga oldalakhoz

 

Az Élő Jóga oldalak Swami Niranjanananda Saraswati, Swami Satyananda Saraswati spirituális utódjának vízióját és küldetését szolgálják.

 

 

A szannjásza víziója

Swami Niranjanananda Saraswati

Rikhiapeeth, 2013 december 16.

 

E gyönyörű esemény utolsó szakaszához érkezünk, itt Rikhiapeetben. E program kivirágzását a Sat Chandi Mahayajna óta figyelhettük, amikor a Saktí energia mindannyiatok részévé vált, és mindenki részesült kegyéből. A Sat Chandi Mahayajna befejezése után a Yoga Purnima alkalmából elkezdődött ez az egyesítő Siva upászana. Ez szintén nagyon különleges esemény, ami sokak életét érinti meg, és arra inspirálja őket, hogy másképpen nézzenek önmagukra és másokra. Nagyszerű programok voltak ezek. Nagy köszönetet érdemelnek azok, akik rendezték és vezették ezeket az eseményeket, és ők a Rikhiapeethbeli kanják és batukok, a kislányok és fiúk.


Ők nem a falu gyermekei. Ha megnézed azokat a gyermekeket, akik nem az idetartozó kanják és batukok, látni fogod a különbséget, ezért nem nevezem a kanjákat és batukokat falusi gyerekeknek, noha ők ennek a vidéki, törzsi terület gyermekei, és a szüleik a társadalom nincstelenjei. Ők azok a gyermekek, akik Sri Swamiji áldásának oltalmában nőttek fel, és ők a befogadói Sri Swamiji inspirációjának és elhatározásának, mely szerint az életben előre kell haladni, bármi is történjen.

 

A gyermekek támogatása

Sri Swamiji mindig imádta a gyerekeket, és a gyermekek imádták őt. Valójában magamat nevezhetném az első szerelmének, habár tudom, hogy sokan mások is szerették őt, és ő is sok más gyermeket szeretett én előttem. Azon egyszerű okból szeretem ezt mondani, hogy az ő életében születtem, és 50 évig éltem vele a születésem napjától a Mahászamádhija napjáig. Láttam, hogy ugyanazt a szeretetet osztotta meg mindenkivel, amit nekem is adott 50 éven át. Bárhová ment és bármikor találkozott gyerekekkel, támogatta, bátorította és inspirálta őket, új víziót, reményt és álmot adott nekik. Ők pedig követték azt, és ez az az inspiráció, a dzsjóti, láng, amit láthatsz itt égni. A Rikhiapeethbeli kanják és batukok a vezető közeg, a médium, akiknek az életében Sri Swamiji szankalpája életre kelt, szóval köszönet nekik ezért.

Emlékszem arra is, hogy 2009 végén, a Sat Chandi Mahayajnán Sri Swami az Akhárában ült a gyepen, békésen figyelve, amint a gyerekek a Kanja púdzsára és a lakomára gyülekeztek, így szólt: „Nézd meg ezeket a gyerekeket. Ezrével vannak itt, akik reményt, támogatást, erőt és álmot kaptak. Ez csak egy járás, és több mint 70000 járás van Indiában. Mindegyikben gyermekek ezrei és ezrei vannak, akiknek nincs reményük, nincs lehetőségük és nincs jövőjük, akik nem részesülnek oktatásban, akiknek nincs ruhájuk, akiknek nincs semmijük. A társadalom a gyermekeket tartja a jövőnek, de mi haszna van őket a jövőnek nevezni, ha nem kapnak semmit, ha nem látják el őket élelemmel vagy ruhával, ha nem oktatják őket, és nem kapják meg a megfelelő szamszkárákat? Hogyan nevezheted ezeket az embereket a jövődnek? Ha őket nevezed a jövődnek, a jövőd nagyon sötét lesz.”

 

A szannjásza célja

Aztán Sri Swamiji még egy dolgot mondott, és ezt gyakran ismételte Rikhiában a szannjászinoknak. Azt mondta, hogy a szannjászinok általában jólétet, nevet és elismerést akarnak szerezni, de a szannjászin megtisztelő kötelessége, hogy felemelje az emberi társadalmat a nyomorúságból, fájdalomból és szenvedésből, legyen az társadalmi, spirituális, mentális vagy fizikai formája annak. A szannjásza célja és tárgya az emberi társadalom és az emberi tudat felemelése, nem az emancipáció. Sri Swamiji e szerint az elképzelés szerint élt, amikor azt mondta: „Nem akarok emancipációt. Nem akarok nevet és elismertséget. Csak szolgálni akarok. Azért élek, hogy szolgáljak. Az úti célom a szolgálat. A szándékom a szolgálat.” Ezzel a gondolattal inspirálta a szannjászinokat. Ezt mondta nekik: „Ahelyett, hogy ásramjaitok legyenek Mumbaiban, Kolkatában és Delhiben, menjetek és maradjatok falun, és dolgozzatok az ő felemelkedésükért és fejlődésükért – a társadalmi, spirituális és minden más dimenzióban és aspektusban.”

 

Szannjászin élet és a Szannjászin Píth

A látomás, amit a Szannjász Píthről adott, kapcsolatban és folytonosságban áll törekvéseivel, hogy reményt, fényességet, boldogságot és örömöt hozzon azáltal, hogy olyan életet él az ember, amiben önzetlen, elkötelezett és őszinte lehet, megáldva hittel és meggyőződéssel. Ez a szannjász élet lényege, és azok, akik így élnek, önzetlenek lesznek. Azok az emberek, akik az emancipációt, a szamádhit és megvilágosodást keresik, önzőek. Miért keresed a szamádhit és megvilágosodást? A boldogságodért és az elégedettségedért. Nem vagy önző? Mit fog a megvilágosodásod és a szamádhid tenni, hogy elűzze a nyomorúságot és a fájdalmat valaki másból, akikben szintén ott lakozik Isten? Az emberek lerázzák magukról mások szenvedését azzal, hogy ez az ő karmájuk és nekik kell fizetniük érte.


Sri Swamiji más látásmódot és perspektívát adott. Számára a szannjász nagyon magasztos életmód volt. Nem tagságot jelentett egy klubba. Ő élte a szannjász életet, és az a szannjász az, ami fényesség lángjaként manifesztálódik.  Amikor Sri Swamiji megadta az ötletet, a koncepciót, az inspirációt és az megbízást a Szannjászin Píth létrehozására, az volt a szándéka, hogy a szannjászinokat felkészítse arra, hogy önzetlenek legyenek – azok, akik odaadók, elszántak, akik erősek és bátrak, és akiknek van hitük ahhoz, hogy távol tartsák magukat az önző tudatosságtól, önző szükségletektől és önző élettől.

Létezik egy nagyon vékony, jól elkülönülő réteg, mivel gyakran a szannjászinok is a saját ambícióikat és vágyaikat élik, amit a gurunak szentelés és ajánlás köntösébe csomagolnak. A guru sohasem kapja meg a Rolls Royce-t, amit a szannjászinok Nyugaton használnak, amire azt mondják, hogy: „Ezt a Rolls Royce-t a gurunak ajánlottuk fel.” Nem. Mindegyikük a saját ambíciójának él a guru nevében, egyik sem éli a guru törekvését. Sri Swami Satyananda a mestere törekvésének élt. Swami Satyananda szannjászinjaiként mi a mesterünk törekvései szerint éltünk, nem a saját törekvéseink szerint.


Ezt a szannjász nézőpontjából kell látni. Nemcsak te vagy a középpontja a életednek, létezik valami más, ami az életed középpontja. Túlságosan zárkózottak vagyunk, és ez az önzőségünk. Ezt a geru öltözetet viselve, ki törekedett arra, hogy az elmúlt negyven, harminc, húsz, tíz vagy öt évben jobbá tegye élete minőségét? Ki tett erőfeszítést? Ha tettél erőfeszítést, mire jutottál? Senki sem fogja tudni ezt a kérdést megválaszolni, mivel senki sem kötelezte el magát mélységében az odaadásnak, önfelajánlásnak, és a szamarpannak, önátadásnak.

 

Szannjász Píth és az újbóli beavatás

A Bihar School of Yoga 50 éve létezik, Rikhia Píth pedig már 23 éve. A Szannjász Píth azzal a szándékkal fejlődik, hogy a megfelelő szamszkárákat, tudatalatti emlékeket adja a jövőbeni szannjászinoknak, azon irányvonal mentén, amit Sri Swamiji határozott meg. A Szannjász Píthnek meglesz a szerepe Sri Swamiji teljes víziójában, mivel ez az ő alkotása és rendelkezése.


Sokan emlékezhettek, hogy 1995-ben, a Sat Chandi Mahayajna idején Sri Swamiji kijelentette, hogy azok, akik a szannjásza ösvényén akarnak járni, újra el kell kötelezniük magukat és újbóli beavatást kell venniük. Sokan megtették ezt, és sokan nem. Azok, akik ezt megtették, folytatták a szannjászin életet bármilyen módon tudták, bármilyen szituációban vagy körülmények között is éltek. Most már sok év eltelt, és ezek az emberek spirituális életet éltek egy ideje. Újból el kell köteleződni, hogy ezt az életet teljességében élik, és ha a válasz igen, akkor meg fog történni a szannjászába való újra beavatás. Ez az újra beavatás a Szannjásza Píth nevében történik, de azok nevében is, akik beavatást kaptak. Az idő folyamán azt a feladatot fogják kapni, hogy éljék a tradíciót és a szannjász életet, mert a szannjász áldozat.


Ha fénnyé akarsz válni, hogy fényességet hozz mások számára, emlékezz, hogy égned kell. A gyertya elégeti magát, hogy fényt adjon másoknak. A szannjászinnak magát kell égetnie, hogy fényességet hozzon mások számára. Ki kell dobni az élet értéktelen dolgait, és a szannjászát kell élni. Manapság senki sem éli a szannjász alapelveit. Továbbra is, nap, mint nap ugyanaz a gyűlölet, ugyanaz a féltékenység, irigység, agresszió, bizonytalanság, ugyanazok kedvtelések és elutasítások kísértik a szannjászin életét, épp úgy, mint minden más egyén életét a társadalomban. Ez megmutatja, hogy milyen erőfeszítést tettél, és hogy megtetted-e az életed ösvényén ezt a korrekciót vagy sem.


Ha megfelelően akarod a szannjásza életedet élni, akkor újból beavatást kell kapnod.  Ezt a bejelentést hivatalosan teszem itt meg. Úgy élheted a szannjásza életedet, ahogy akarod, nincsenek megszorítások. Akár független szannjászinként is élhetsz. Folytathatod a szolgálatot, része lehetsz még mindig az egész látomásnak és küldetésnek. De ez az egyik nézőpont. A másik nézőpont a szannjász tökéletesítése az életben, és ehhez meg kell történnie az újbóli elköteleződésnek és újragondolásnak. Ha erre képes vagy, akkor lassan és biztosan megvalósulnak a guru törekvései. Azok a törekvések pedig a szannjásza, és hogy a szannjászinok elérnek mindenkihez a társadalomban, hogy egészséget, boldogságot és megvilágosodást vigyenek.


A szannjászinoknak gondolkodniuk kell ezen – a régieknek is, akik itt, akik ott és mindenütt élnek.  Gondolkodj a saját törekvéseiden és elkötelezettségeden, a lendületeden és elszántságodon, mert itt az ideje, hogy komolyak, őszinték és elkötelezettek legyünk.